4. deo - Mašna

SR

Ovo je dobra, to snimam, a i ovu, i onu. Sedim s krivim leđima u šivaći kutak nad računarom i surfujem na netu, gledam odeću. Odjednom stanem kod jedne bele sivkaste košulje, koja se vezuje na mašnu kod vrata. Hmm, nije loša.

Uvek sam volela odeću koje mogu da se zavežu. Kad sam bila oko 5-6 godina, imala sam jednu crvenu majicu kratkih rukava. Na kraju rukava je trebalo zavezati, ali se često odvezala. Sećam se puno sam se mučila da je uvek zavežem, ali sam volela da su mi visile na rukama te pertlice.

No, ali šta sam gledala malopre? Siva bluza sa mašnom. Ajde da gledamo mašne! Palo mi je napamet, pa sam prešla na potragu mašne. Intenzivno gledanje u monitor je Lena prekinula.
-Mašneeee, obožavam mašne. Tako su lepe i graciozne, veliki, mali, sa ukrasom ili bez, jednobojne, u više boja, na vezanje ili već napravljeni na formu- radovala se Lena, kada je ušla u sobu.

-Ti tako dobro poznaješ mašne? - čudila sam se, jer baš nikad nisam videla da Lena nosi mašnu.
-Da, da, da! Imam jednu drugaricu, zove se Jana. Ona ima gomilu mašna. Puno se igramo s njima.
-Stvarno? I šta se igrate sa mašnama?
-Pa, pravimo frizure jedna drugome, i ukrašavamo mašnama. Zamolimo Janinu mamu da ih našije na naše haljine, i onda se pretvaramo u princeze.
-Janina mama zna da šije?
-Zna malo.
-A da li ti Lena imaš mašnu?
-Imam nekoliko. Dobila sam ih od Jane, a baš ih ne nosim.
-Zašto ih ne nosiš, kad ih tako voliš?
-Mama mi kaže, da mi ne ide uz odeću. I kako već izgledaju te mašne u školi!
Pa zato igram s njima samo kod kuće, i kada idem kod Jane.

-A ti Zira zašto gledaš ove mašne?
-Našla sam tu jednu dobru bluzu, koja se veže na mašnu kod vrata. I naprotiv toga što nisam tako veliki mašnafun, kao što ste vi - smejale smo se obadve - ovo mi se sada sviđa. I setila sam se, da bi trebalo napraviti jednu mašnu. Da li bi ti imala volje Lena?
-Ovo je baš dobra ideja. Ja još nikada nisam pravila mašne. Jana je već pravila nekoliko sa mamom. Od kojeg materijala ćemo? - Lena je prosula dve kese manjih komada textila na pod.

Proturile smo u gomilu i izabrale svilenkasti beli materijal. 
-Šta si od ovog šila Zira? - pitala me Lena.
-Od ovog mi je haljina za venčanje, medjutim nisam je ja sašila.
-Nisi ti? Pa kako to? Onda ko ti je šila?
-Tada još nisam znala da šijem haljine. Da sam tada znala, sigurna sam da bi je napravila. Tako moju haljinu za venčanje, je sašila jedna druga krojačica.

Neka ova mašna bude malo veća. Biće lakše za izradu. Ajmo da isečemo jedan parče od 31 x 15 cm pa je savijamo. Tu ćemo da sašijemo mašinom da se ne pomera.
-Baš je dobra! - uzviknula je Lena, jako se obradovala - već joj vidim oblik, sad će biti gotova!
-A tu na sredinu ćemo staviti jedan manji komad textila, da se ne vidi konac. I tako će biti lepa - pokazala sam joj.
-Zamisli, kad sam bila devoljčica, i ja sam imala jednu veću crvenu mašnu, koja sam ponekad nosila u kosi. Materijal je bila baršunasta. Mislim da je još imam negde u nekoj kutiji - pričala sam međuvremeno.
-Vidi, ovo ćemo tu još da podesimo. I evo je, baš je lepa.
-Probaću i ja da napravim jednu, ali bojim se od mašine.
-Možeš i rukom da šiješ. Izvoli tamnoplavavi textil, i makaze.

Dok je Lena učila da izradi mašnu, ja sam se setila moje sivo-bele bluze. 
Sutra moram da odem u prodavnicu textila, po materijal.

---

HU

4. fejezet - A masni

Ez jó, mentsük, meg emez is, ezt is. A varrózeg-zugomban, görbe háttal ülök a laptop felett és a netet tekerem, ruhákat nézegetek. Egyszer csak megakad a szemem egy fehéres szürkés blúzon, aminek a nyakánál masnira van kötve. Hmm nem is rossz.

A megkötős dolgokat mindig is szerettem. Volt egy piros rövidújjú felsőm, még 5-6 éves koromban.  Az újja végénél  kellett megkötni, állandóan kioldódott. Emlékszem sokat kínlódtam a kötözgetésével, de azért szerettem, hogy lifegnek a karomon azok a masni végek. 

Na de mit is néztem az imént? Szürke masnis blúz. Nézzünk masnikat! Gondoltam egyet, és átkapcsoltam masnikeresésre. Az intenzív monitorba bámulást és egértekergetést Léna szakította meg. 
-Masniiiiik, imádom a masnikat. Olyan szépek és kecsesek, kicsik és nagyok, díszítéssel és nélkülük, egyszínű, többszínű, megkötve vagy előre alakra készítve -ujjongott Léna amikor belépett a szobába.

-Te ennyire ismered a masnikat?-csodálkoztam, mert nem igazán szoktam  látni hogy masnit viselne. 
-Igen, igen, igen! Képzeld van egy barátnőm Jana, akinek egy halom masnija van. Sokat játszunk velük.
-Komolyan? Mit szoktatok velük játszani?
-Hát, csinálunk egymásnak frizurát, és masnival díszítjük. Megkérjük Jana anyukáját, hogy varrja rá a ruhánkra, és akkor hercegnővé változunk.
-Jana anyukája tud varrni?
-Tud egy kicsit.
-És neked van masnid Léna?
-Van egy pár, amit Jana adott, de nem is nagyon hordom.
-Miért nem, ha ennyire szereted őket?
-Anyu azt mondja, nem illik az öltözékemhez. Meg hogy az iskolában hogy néz már ki! Úgyhogy csak otthon szoktam velük játszani, és amikor Janához megyek.

-Na de te Zira, miért nézegeted ezeket a masnikat? 
-Találtam itt egy jó kis blúzt, aminek masnira kell kötni a nyakát. És annak ellenére, hogy nem vagyok akkora masnifun, mint ti - nevettünk mindketten - ez most megtetszett. Majd az jutott eszembe, hogy kellene csinálni egy masnit. Lenne hozzá kedved Léna?
-Ez milyen jó ötlet. Én még sosem csináltam masnit. Jana már csinált az anyukájával párat. Melyik anyagból lesz? - Léna a padlóra borított két zacskónyi kisebb anyag darabkát.

Beletúrtunk a kupacba és egy selymes tapintású, hófehér színűt választottunk. 
-Ebből mit varrtál Zira? - érdeklődött Léna.
-Ebből készült a menyasszonyi ruhám, viszont nem én varrtam meg. 
-Nem te? Hogy-hogy? Hát akkor ki? 
-Akkor még nem tudtam ruhát varrni. Ha tudtam volna, biztosan megvarrom. Így az elképzelt ruhát valaki más készítette el. 

Legyen egy kicsit nagyobb a masni. Azt könnyebb lesz megvarrni. Gyere vágjunk le egy 31 x 15 cm -es darabot és hajtogassuk meg. Itt most megvarrjuk varrógéppel, hogy stabil legyen. 
-De jó! - kiáltott fel Léna örömében - már látom az alakját, mindjárt megvan! 
-Ide a közepére pedig varrunk még egy kisebb darabot, hogy ne látszódjon a cérna. Így lesz szép - mutattam neki.
-Képzeld el, amikor kislány voltam, nekem is volt egy nagyobb piros masnim, amit a hajamba csatoltam néha. Az anyaga bársonyos tapintású volt. Szerintem megvan még valahol a kacatok között - meséltem közben.
-Ezt még itt megigazítjuk. És nagyon csini lett.
-Megpróbálok én is egyet, de félek a varrógéptől.
-Kézzel is varrhatod. Nézd itt ez a sötétkék anyag. És tessék az olló.

Míg Léna próbálgatta a masnikészítést, nekem eszembe jutott ismét a szürkésfehér blúz. Holnap megyek a textileshez anyagért.